Korunk népbetegsége a stressz. A stresszt kiváltó ingerek sokasága bombáz minket. Elég, ha csak a mindennapi közlekedésre vagy a munkahelyi kihívásokra gondolunk. A stressz megismerése, kezelése és mérése a pszichológiában is fontos szerepet játszik.

Stresszből is van kétféle...

A pszichológiában kétféle stresszről beszélhetünk, a személy számára pozitív jelentésűről (eustressz), mint például amit az első randevún érzünk, és a személy számára negatív jelentésűről (distressz).

A distressz olyan lelki állapot, amely akkor jelentkezik, ha az embert kellemetlen vagy fenyegető hatások érik. Ilyen hatások manapság egyre gyakrabban érnek minket. Kiváltó oka bármi lehet, ami a személyt alkalmazkodásra kényszeríti. A distresszt kiváltó okok éppen ezért személyenként eltérőek lehetnek, hiszen van, akit vezetés közben egy agresszívebb sofőr is feldühít, míg mások nem is vesznek róla tudomást.

A stresszel való megküzdésnek két fő módja létezik, amelyekkel mindannyian élünk. A kellemetlen belső állapot nem tudatos feldolgozását elhárításnak nevezzük. Ez esetben nem szándékosan, hanem tudtunk nélkül próbáljuk a belső feszültségünket csökkenteni. Ha a kellemetlen belső állapotot akaratlagosan próbáljuk kordában tartani, megküzdésről (coping) beszélünk.

A megküzdés tulajdonképpeni folyamatát személyiségvonásként, valamint az ember és környezete közötti kölcsönhatásként is értelmezhetjük, de mindenképpen két alapvető formáját különböztethetjük meg. Az első forma, a feladatorientált megküzdés, amikor a személy a probléma elhárításával próbálja a rá nehezedő nyomást csökkenteni. A másik forma az érzelemközpontú megküzdés, ahol a személy elsődleges célja a kellemetlen érzés megszűntetése, anélkül hogy a kiváltó okkal foglalkozna. A feladatorientált megküzdésre jó példa lehet, ha a szoros határidejű munkát valaki idő előtt elvégzi, vagy segítséget kér a megoldás érdekében, míg érzelemközpontú az, ha valaki a problémát elfogadja, vagy együttérzést keres. Ezeken felül beszélhetünk még egyéb megküzdési módokról is, mint amilyen a viselkedéses elkerülés, például a probléma elől az alkoholba menekülés.